2015 maradéka... ;)

Hoztam néhány képet a kimaradt időszakról. Időrendben követik egymást, de össze-vissza szedtem össze, nincs benne logika. Sajnos kevés kép készült mostanában (bármiről is). De idén másképp lesz. Már csak azért is, mert terveim szerint sok helyre fogunk menni. Ugyan április-május hónap nehéz lesz, és nem fogok ráérni, de a többiben igyekezni fogok. Mint ahogy ígértem, bejegyzések is gyakrabban lesznek! ;)

Ébredés utáni állatkerttel pózolás

Bilitakarítás - ugyan használni még nem használja, de lelkesen próbálkozik :)

Kézzel-lábbal alkot

Ez az egyetlen VÁLLALHATÓ kép a születésnapról...

Szereti hordani a papucsomat - a cipős szekrényre már zár került, miután napi szinten 3x pakolta ki és hozta be nekem a szobába a cipőket....

És igen, sikerült új háziorvost találnunk végre, aki nagyon szeretünk :)

December 13-án voltunk végre a KMOs babaszínházban - köszönjük a kedvcsinálót elem29 bloggernek - és imádtuk! Nagyon-nagyon jó volt! A Hinta-palinta című előadást néztük meg a kecskeméti Ciróka bábszínház játékában. Szerintem a felnőtteket legalább annyira lekötötte elvarázsolta, mint a kicsiket. Mikor Bumer kezdett volna elkalandozni, énekelni kezdtek vagy zene indult. Az előadók nagyon beleélték magukat, igazán élvezhető volt az egész, a következőre is biztosan megyünk, már be is írtuk a naptárba.

Karácsonyról is vannak képeim, de az még nincs fent a gépen, mert nem én készítettem őket. De majd pótlom, ígérem.

24-én itthon voltunk 3-asban, és így volt a legjobb, legnyugodtabb. Reggel még elrohantam egy-két kimaradt dolgot megvenni, majd felállítottuk és feldíszítettük a fát. Eredetileg igazi fenyőt szerettünk volna, de nem sikerült megegyeznünk az ár/érték/fajta vonalon, aztán eljött a 24-e és már kedvünk sem volt menni sehová, úgyhogy előhalásztam a raktárból az üvegszálas tizenéves még Anyukám által vásárolt kis fenyőfát, ami eddig minden évben hűen kiszolgált minket. Ez a fa eredetileg is világít az üvegszálaknak köszönhetően, de mi vettünk rá egy 15 méteres LEDes izzósort, plusz előhalásztam a régi családi 1000 éves izzósort is, ez mind felkerült a fára. Meg persze a díszek is, főleg üveggömbök. Utána ajándékokat csomagoltam, főztem, ettünk, éééés.... kidőltünk mindhárman aludni. :D Valamikor este 9 körül ébredtünk fel, akkor ajándékoztunk.

25-én családlátogatáson voltunk az én apai ágamnál. Kicsit nehézkesen indult a dolog, és kis híján összekülönböztem telefonon Apukámmal (na jó, talán nem is ki híján... :/ ), de végülis megoldódott. Szépen délután 1-kor felültünk a buszra, aztán metróztunk 1 órát, majd ismét buszra szálltunk, ott negyed órát vártunk az indulásra, és még negyed órába telt kb. mire oda is értünk. És nagyon-nagyon büszke vagyok az én kicsi fiamra, hogy ilyen nagyon jó gyerek volt, mert a másfél-két órás utazás alatt egyszer sem kellett rászólni. Na jó, a második buszozásnál kellett egy kicsit pisszegnem, mert a vezetőhöz közel ülve lestünk ki a szélvédőn, és Bumer minden egyes megállásnál fájlalta, hogy nem halad a táj. :)

26-án itthon pihentünk ki fáradalmainkat, habár úgy volt, hogy aznap megyünk az anyai ág felé, de későn is keltünk, és fáradtak is voltunk. Igazából ezzel még ma is tartozunk, az új terv szerint holnap megyünk ki.

Szilveszterkor pedig gyerekpezsgővel koccintottunk és az ablakból néztük - mint minden évben - a tűzijátékok rengetegét a környező kerületekben.


Mindenkinek kívánunk nagyon boldog új évet!