2015. január 29., csütörtök

17 hónapos gyermek

Bumer rengeteget fejlődött az elmúlt időben. Kezd babából kisfiúsodni. Már sokkal többször járkál 2 lábon, mint négykézláb. Nagyon édes, ahogy feltartott kezekkel, enyhén terpeszben tapicskol előre. Még nem túl stabil, de ő magabiztosnak érzi ezt is.
Pohárból profi módon iszik, többször rajta kaptam, hogy egyedül is tudja. Mint ahogy kanalazni is tud, ha nem én teszem le elé az ételt. Egészen addig önálló nagyfiú, míg be nem lépek a szobába, vagy én nem kérem tőle az adott dolgot.
Mostanában megint nagyon ragaszkodó, ha társaságban vagyunk, akkor is 10 percenként felkéredzkedik 2-3 percre. Ha itthon van az apjával, és valahonnan hazaérek, felpattan és vigyorogva elém siet.
Játékait VÉGRE egyre kevesebbet dobálja. Kivéve a labdát, amit viszont imád dobálni velem. A kisautókat gurítja, rájött, hogy így sokkal élvezetesebb. A műanyag állatkáival mozgást imitál, a gyűrűs játékot egymásra rakja.
Kapott egy hatalmas párnát az ágyába. Eredetileg a kanapéhoz való, de nem szeretjük felrakni, mert úgy nagyon pici az ülőfelület. A kiságyba viszont pont beleillik keresztbe, magassága pedig kb 20 cm. Ha ébren van és még nem vettem ki (vagy már alvásidő lenne), hol kis széknek használja, hol meg elfekszik/ül és a játékait teszi rá, mert a párna elég merev ahhoz, hogy ne boruljanak fel a rápakolt dolgok. Ritkán rááll és magasítónak használja, de tudja, hogy nem szabad rajta ugrálni. Legújabb mánia pedig, hogy felguggol rá és az ágyat szereli róla.
Beszédben nem fejlődik, de vannak újdonságok abban amik elhagyják a száját. A kattogásra hasonlító 'tikitikitiki' vagy micsoda, a legédesebb, azt nagyon szeretjük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése