Tegnap előtt a fiúk pancsoltak, én meg ágyazád után melléjük telepedtem a kád másik oldalára. Bumer keresztben ült, rám nézett és nagyon komoly arccal elkezdett nekem magyarázni (dáj-dá, mme-me, áj-dá). Én pedig megismételtem, amit mondott (dáj-dá). Elhallgatott, majd kikerekedett szemekkel meredt rá, aztán kijavított amolyan "azt nem úgy mondják, buta vagy" arccal. Így tanultam meg, hogy nem csak dáj-dá, hanem áj-dá is szerepel a szótárunkban. Nagyon édes volt, hogy ez a 70 centis minilény halál komolyan magyarázza nekem, hogy rosszul mondom ki a "szavait".
Szombaton kapott holdkompot (vagymit) Nagymamámtól. Két napig sírt benne, nem akarta használni. Tegnap rájött és rallyzott benne. Itt hagytam a fiúkat, míg lementem vásárolni a kisboltba. Hazaérve a fiam fogadott az ajtóban négykézláb. Kérdeztem Apát: " Miért vetted ki?", válasz: "Magától mászott ki, ott hagytam a kompot ahol ő, nem tudom hogy csinálta, csattanás sem volt, egyszer csak itt mászott." Szóval a gyermek ki tud mászni a bababiztos holdkompból.
Óh, jaj!
VálaszTörlés