Első nagyfiús séta :)

Vannak dolgok, amik beletartoznak a nagybetűs "Első"-s dobozba, ilyen pl. az első mosoly, az első fog, az első eset, mikor magától felült, stb... Ez is egy tipikus Első volt, és nagyon imádom érte, hogy velem osztotta meg először.

A mai hihetetlenül jó időnek köszönhetően délután kreatívkodtam az erkélyen, míg a gyermek aludt. És mivel engem nagyon feltöltött a nap melege, gondoltam leviszem kicsit a játszótérre. Aztán mikor felébredt, olyan nagyon követett a lakásban mindenfelé két lábon, hogy úgy döntöttem hagyjuk itthon a kocsit, menjünk le a ház elé a parkba kicsit, maximum összeszedünk pár levelet és nézegetjük a hangyákat - mert cipőben nem nagyon lehet mászkálni ugye. Meg is beszéltem vele a dolgot: "Figyelj csak, állapodjunk meg abban, hogy ha összeszedjük a játékokat és felöltözünk, akkor lemegyünk kicsit, jó?".

A lépcsőt még nem vállaltam be, levittem kézben és kerestem egy napos helyet, majd leraktam és megfogtam a kezét, ő meg elindult normál emberi tempóban a szembelévő ház felé. Nagyjából 15-20 percet lehettünk lent, amiből minimum 7-8-at üldögéléssel töltöttünk, de nagyon édes volt, ahogy szedte a métereket. Fölfelé bevállalt pár lépcsőt (4x9 db lépcsőfokot és 3 fordulót), de mire felértünk már majd elaludt. Nem is gondoltam, hogy ennyire kiszívja ez a kis mozgás a levegőn. Most már biztos, hogy minden nap sétálunk egy kicsit, és lehetséges, hogy lassan-lassan elhagyjuk a babakocsit.

Mivel nem tud olvasni, azt is leírom, hogy tegnap Apával megbeszéltük, a héten megveszi a biciklire azt a valamit a gyereküléshez, ami hiányzik, és tudunk majd menni végre megint az erdőbe. És azt is kitaláltuk, hogy születésnapjára futóbiciklit fog kapni. Már ki is néztünk egy nagyon édeset, de aztán lehet, hogy inkább olyat veszünk, amin a kormány mozgatható. Íme: