Első csalódásmentes karácsony :)

Megpróbálom leírni, hogy mi is történt. És azt is, hogy mi volt ez a nagy kihagyás.

Valamikor december közepén leállt a modemünk, Apának újra kellett telepítenie, amit először az én gépemen keresztül próbált meg. Ennek hatására ez is bemondta az unalmast, ezért is nem írtam mostanában, mert telefonról csak írni tudok, postolni nem. És Apának még mindig nem volt ideje megcsinálni. De legalább volt időm vásárolni, amit mindig este, zárás előtt teszem, mert akkor nem őszülök meg. A macskakaja és alom hazahozatalát 24-ére terveztem, de sikeresen elaludtam, úgyhogy ezt Apa hozott minden nap otthonról.

Igazi fenyőt szerettünk volna, meg is beszéltük, hogy 24-én délelőtt hármasban elsétálunk választani egyet. Aztán mikor felkeltünk délután 3-kor, gyorsan lemondtunk e tervünkről. Valamikor délután a macskák megijedtek valamitől, leesett a polc a ketrecben (4 fiam ketrecben lakik, míg ki nem ürülnek a hormonok az ivartalanítás után), felborították a vizes tálat és katasztrofálisan nézett ki az egész konyha tőlük. Ezt kb fél órámba telt helyrehozni, addig Apa élő ajtóként állt a szobában, nehogy bemenjenek ők 4-en. Majd előkotortam a műfenyőt és felraktuk a helyére. Évek óta kissé ferde, mindig kikötjük. Apa megműtötte, el is tört a törzse. Szerencsére az üvegszálak egyben maradtak, jelenleg azok tartják össze. Ez előtt nem sokkal majdnem ráestem a fürdőkád szélére, mikor a száradó fát próbáltam levarázsolni a kötelekről. Nagy mákom volt, hogy meg tudtam kapaszkodni a zuhanyfüggöny tartóba, és az nem szakadt ki a falból.

A fát egyedül díszítettem, a fiúk a kanapéról felügyeltek. Idén kihagytam a kék díszeket, így piros-bézs-sárga színekkel van tele. Mikor végeztem, meg lettem dicsérve, alákerültek az ajándékok, és Apa hazament. Megfürdettem a gyereket, felöltöztettem csinibe, felporszívóztam, felmostam, bepácoltam a csirkét. Apa hajnalban hívott, hogy rakjam be nyugodtan a sütőbe, mert még beletelik időbe, mire hazaér. Természetesen a gyermek elaludt, úgyhogy mi eltoltuk a szentestét.

25-én Apukámékhoz mentünk családozni. Ott kapott egy csomó ajándékot (nálunk csak a gyerekek kapnak). Kapott duplót, formabedobót, krokodilos formabedobót, és egy puha műanyag kisautót, amihez van egy puha kis könyv - ezt szereti a legjobban most.

Este, mikor hazajöttünk, letakartam a kiságyban, míg megiszunk egy kávét. Ülök a kanapén, és nézem, hogy a gyerek szétterpesztett lábakkal ül, két keze a pelenkában... Gondoltam viszket a kukija, gyorsan megiszom a maradék 2 kortyot, és cserélünk pelust. A következő pillanatban a bögrét eldobva rohantam vele a fürdőkádba, mikor a két kezét megláttam... És nagyon boldog voltam, hogy nem volt ideje összefogdosni semmit. Mikor végeztünk, feladtam rá a pizsit, és azonnal elaludt. Úgyhogy ismét tolódott a karácsony.

26-án eldöntöttük, hogy tartunk egy láblógatós, itthon ülős napot, és így is tettünk! :) Bumer megkapta végre a mi ajándékunkat is, ami inkább volt hasznos, mint játék, mivel tudtam, hogy a családtól rengeteg játékot. Tetszett neki a műanyag pohárka, mély és lapos tányér. Már fel is avattuk.

Éjféltájt elkészítettük a beiglit, mi ezért várjuk nagyon a karácsonyt. Apa remek tésztát csinált, talán az idei volt a legjobb! Én meg megtöltöttem és feltekertem, és beraktam a sütőbe. Nagyon finom lett! Kakósat szoktunk csinálni, és túl gyorsan elfogy :)

Ma 4-kor keltem, és még mindig nem tértem magamhoz. Azt hiszem el is kaptam valamit.

Kissé őrült, kissé kapkodós, de egész jó kis karácsonyunk volt. Jövőre még jobb lesz, akkor már Bumer is segíthet.