Azt hiszem, lassan kijelenthetem, hogy napi 1x alszik valamikor délután. Ezt nem tudom szabályozni, lehetetlenség elaltatni. Az esti híradót mindig megnézi, függő lett. Bármivel is van elfoglalva, amint meghallja a szignált, felkapaszkodik és les. Ilyenkor minden más lényegtelen, az egész külvilágot kirekeszti. Én meg úgy vagyok vele, amíg nem érti, hogy mi megy benne, nézze nyugodtan.
Az anyaimádat még mindig tart, többször sír azért, hogy hozzám bújhasson 20-25 percre. Utána minden mehet tovább. Nagy kedvenc a három színes műanyag állatka, már próbálja egymásra rakni őket, de még mindig nem elég finomak a kézmozdulatai. Ha épp nem pakolássza őket (egymásra vagy jobbról balra és vissza, vagy fel valahová, majd le onnan), akkor általában a narancssárgával kopog a komódon, vagy elrakja úgy, hogy ne érje el, és akkor megy a hiszti. Arra is rájött, hogy a viziló nem fér át az ágy rácsai között. Újdonság, hogy a földön is viszi magával ezeket. Ha pedig elrakom őket, nem hisztizik, mert rájött, hogy a játék végét jelzi, és elfoglalja magát valami mással.
Szókincse (nevezzük annak) fejlődik. Már többféle szótagot ismételget. Sőt, kombinálja is néha ezeket. Van, hogy megpróbál ismételni valamit, amit én mondok és tetszik neki. Persze nem sikerül neki.
Vettem labdát, pirosat fehér pöttyökkel, felnőttnek 1 kezes, neki 2. Olyan 15-20 cm átmérőjű lehet. Tetszik neki, de még nem kötöttek szoros barátságot.
Fejlődött a mozgása is, láttam már párszor kapaszkodás nélkül felállni, leülni simán bármikor. És sokszor nem kapaszkodik már állva. Illetve sétánál már elég csak az egyik kezét fogni.
Így leírva nem sok, pedig tényleg látványosan változott. Azt hiszem a következő bejegyzésnél összeszedem előre a gondolataimat. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése