Májusi napok 8 hónaposan

Már 8 és fél hónapos a gyermek, továbbra is ácsorog, de most már csak egy kézzel kapaszkodik. Az ágyban stabilan mászkál össze-vissza, mivel ott végig tudja fogni a rácsot. A földön fel-feláll, ha van valami tárgy elérhető közelségben, és bármilyen testhelyzetből le tud ülni biztonságosan. Próbálkozik hangokat adni, néha egy-egy szót már értünk is, de ez még nem beszéd. Amit felismertünk már szavak: apa, anya, fal. Az utolsót is csak azért, mert sokszor hallja, hogy ne üsse, ne doboljon rajta. A cicákat már egész kultúráltan simogatja, Wekerle-réme Kivétel nagy kedvenc még mindig, ő az egyetlen, aki meg is áll neki. Kibújt a hatodik foga is, és már növeszti a következőt. És minden jóslat és híresztelés ellenére tegnap elkezdett mászni. Néha még kúszik, mikor elfárad, de tulajdonképpen abból indult a dolog, hogy ha fogom a kezét, sétálunk egész ügyesen, viszont ki kellett találnia valamit arra az esetre, ha nem vagyok mellette kapaszkodónak. Egyelőre jól bírja a hőséget, jobban, mint a szülei.

 

Az a baj, hogy mostanában rengeteg dolgom van, ezért túl sok mindenről nem tudok írni, főleg úgy, hogy látványos, ugrásszerű fejlődés nem igazán fordul elő, bár vannak napok, mikor ülünk mellette és meglepődünk, hogy jé, ezt eddig nem csinálta. Kedvenc elfoglaltsága mostanában, hogy ül az ágy szélén, lógatja a lábát, rágcsálja a csillag szalagját és minket figyel. De úgy istenigazából, látni, hogy nem csak úgy bámul a semmibe, hanem néz, figyel és regisztrál. És ha valamit elegendő ideig lát (pl. a nyelvvel csettegést), azt leutánozza (a példát például nagyjából negyed óra alatt sikerült). Ezért is fordul elő gyakran, hogy mikor felkel, odaint Apának köszönésképp, sőt a nyelvével csettint is egyet, hogy nyomatékosítsa. Hiszti még mindig csak akkor van, mikor valami probléma van, pl. éhes (mint most is), és fel szeretné hívni a figyelmet az ő hatalmas gondjára. Ha közlöm vele, hogy tisztában vagoyk vele, hogy mi a hiszti oka, általában pár percre megnyugszik. Lehet, hogy elfogult vagyok, de véleményem szerint nagyon fejletten, felnőttesen viselkedik az esetek 80%-ában.

Kaptunk egy babahintát Apukáméktól, de még nem szereltük fel, mert még megy a fejvakarás, hogy hova és miként, mivel Apa statikailag megállapítatta, hogy a vasbeton nem túl fúrásbarát szerkezet, de ha lesz egy kis ideje kitalálja mi legyen. Egyelőre nem mélyítettük el a hintázás alapjait, és még a megkedvelésében sem léptünk előre, ami furcsa, mert nem ismerek olyan gyereket, aki nem szeret hintázni. De ő tudja.